Tenyészkanca Hírlevél

A fríz ló tenyésztése Magyarországon

A fajta Hollandia elsõként törzskönyvezett fajtája, 1789. május 1-én alapították. Ekkor két könyvet nyitottak, egyet a fajtatiszta egyedeknek (A-könyv), egyet pedig a keresztezett egyedeknek (B-könyv). Az évek folyamán más holland tartományok is csatlakoztak, majd kiváltak a törzskönyvezési rendszerbõl. A két törzskönyvet 1913-ban összevonták és oldenburgi mének is szerepet kaptak a tenyésztésben. Itt volt nagy szerepe annak a néhány tisztavérû fríz lótenyésztõnek, aki felkarolta a fajtát és nem engedte, hogy teljesen eltûnjön a fajta. 1939-ben a fajtatiszta fríz lovak saját méneskönyvet kaptak. 1954-ben kapják a "királyi" jelzõt, innentõl a neve: Koninklijke Vereniging Het Friesch Paarden-Stamboek (röviden: KFPS). Julianna királynõ elismerte (becsülte) a méneskönyvet, és õ lett a védõszentje, 1949-ben. A fríz kormány hosszú idõn keresztül számos szabályt hozott, hogy biztosítsa a jó tenyésztést. Most a holland Horselaw 1939 (módosított) ad szabályzatot a méneskönyvekre és a tenyésztésre.

Törzskönyve 1978 óta zárt. A KFPS egy bonyolult szerv, amely gondoskodik, mint az iránymutatásokkal, mint a minõséggel és az ellenõrzéssel. Ezen kívül csak õ regisztrálhatja a fríz lovat, a külföldi szövetségek munkáját felügyeli, ellenõrzi, megszabja a fajtastandardot, és fenntartja a kommunikációt a különbözõ szövetségek között. A céljuk a méneskönyvek fenntartása, a létszám növelése, a fajta minõségének javítása, diverzifikálása vérvonal nélküli, tehát idegen fajta bevonása nélkül. Függetlenül attól, hogy melyik országban tenyésztik, kapcsolatot kell fenntartani az anyaországgal. Minden fríz ló bel tenyésztett, amit magyaráz a kiindulási kanca-állomány és a 3 vonalalapító mén kicsi száma. Sajnos ez bizonyos fokú kockázatot jelent a genetika terén, úgymint rejtett heréjûség, törpenövés, fitnesz-tulajdonságok leromlása) Igaz ezeknek a születéseknek nagy része nem kerül a nyilvános statisztikákba, mert maguk a tenyésztõk is igyekeznek az ilyen egyedeket eltitkolni. Azért, hogy az ilyen beteg egyedek száma ne növekedjen a KFPS nagyon odafigyel a beltenyészetségi együtthatóra (inteelcoefficiens).

A Wright-képletet használják ennek kiszámolására FX = ?[(1/2) n1+n2+1 x (1+FA)] x 100, ahol FX = az utód rokon tenyésztettségi együtthatója n1 = az apa és a közös õsök között lévõ nemzedékek száma n2 = az anya és a közös õsök között lévõ nemzedékek száma FA = a közös õs rokon tenyésztettségi együtthatója, ha maga is beltenyésztésbõl származik A képlet segítségével mérhetõ a bel tenyésztettség, itt állapítható meg az egyed rokontenyésztési foka. Igazán minõségi a csikó akkor, ha ez a szám 3-4 között van. 5 %-ig érdemes tenyésztésbe venni, e fölött már a KFPS nem ajánlja az egyed tenyésztésbe vételét. Még a fedeztetés elõtt összevetik a kanca származását a kiválasztott mén származásával, és ha az elsõ 3 õsi sorban egyezést találnak, nem engedélyezik a párosítást. A holland tenyésztõk elõnyben részesítik az olyan kancákat, melyeknek az anyai ágán 3 generációra visszamenõleg "ster"-ek, vagy ennél jobbak az õsei. Ezeket a lovakat nevezik teli papírosnak. Az ennél gyengébb minõségû egyedek eladásra kerülnek. A méneknél a feltételek még szigorúbbak. Nekik 3 fordulós megmérettetésen (keuring) kell részt venniük, és megfelelni. Itt vizsgálják a mén DNS-ét, spermiumszámát, mozgását, temperamentumát és teljes végtagröntgen is hozzátartozik a követelményhez. Megfelelés esetén feltételes fedeztetési engedélyt kapjanak, általában 3 évesen. A ménnek van 5 tenyész szezonja, hogy bizonyítsa, javára van a fajtának. 3 év elteltével az utódokon mérik le a mén hatását a fajtára. Amennyiben a zsõri úgy látja, hogy nincs javulás az utódoknál, úgy a mén engedélyét már vissza is vonják. Amelyik bizonyítja, hogy javára van, a fajtának az bekerül a fõtörzskönyvbe és megmarad az engedélye. Viszont minden évben meg kell védenie ezt az engedélyt az éves Mén Show-n, ahol ismételt elbíráláson esik át. Csak az utódokon át már bizonyított, 13 évnél idõsebb mének kapnak feltétlen bizalmat. Ebbõl is látszik, hogy a KFPS törekvése, hogy a fríz ló minõségi tenyésztése fennmaradjon, sõt, ha lehetséges még jobb legyen. Minden fríz lótenyésztõt erre ösztönöz.

Sárga szín ("chesnut faktor"): A fríz lovakat ma már csak fekete színben tenyésztik és a KFPS-standardja szerint csak ez az elfogadott szín. Mindazon által a régi idõk fríz lovainál minden alapszín megtalálható volt, úgy, mint a szürke, pej, sárga. A tudatos szelekcióval az elõbbi kettõtõl sikerült az állományt mentesíteni, a sárga szín, viszont recesszíven még mindig jelen van az állományban. A ló színeit mai ismereteink szerint 6-8 génhelyen lévõ génpár határozza meg. A ló színe sok gén bonyolult interakciójának eredménye. Az E gén által meghatározott pej/fekete színezet domináns sárga (ee) fölött. (S. Budiansky 1997) Az is figyelemre méltó, hogy mind a fekete (aa), mind a vörös (ee) szín homozigóta formában jelenik meg. Tehát a tudatos tenyésztõi munkával sikerült a domináns pej (AA; Aa) színt felszámolni a fríz lov aknál. Mének, melyekrõl ismert, hogy hordozzák a gént: Freark 218; Ijsbrand 238; Laes 278; Diedert 288; Jillis 301; Wicher 334; Atse 342 (kizárva 1999); Abe 346. A KFPS 1990-tõl fiatal méneknél már elõírja a sárga színre a gén-tesztelést és amelyik hordozó, azt nem engedi tovább tenyészteni. A kancatulajdonosok számára is létezik vizsgálat, hogy megtudja a lova hordozó-e. Ekkor igazoltan homozigóta mén kell. (Dr GEURTS,2003) A született sárga csikókat is regisztrálják, ha mindkét szülõ regisztrált, igaz végleg csikókönyves marad, és nem kaphat semmilyen minõsítést. Jóllehet a sárga fríz ló egyáltalán nem komoly tenyésztési probléma, egészségügyileg pedig végképp nincs következménye, mind azon által nem kívánatos a fajtában. Azonban felmerül az a probléma, hogy a hordozó mének kizárásával még inkább beszõkül a fajta genetikai bázisa.

A sötét sárga fríz mén: Fire Magic az egyetlen regisztrált, ritka, máj sárga, 1997-es születésû fríz mén. Apja Jillis 301, mely köztudottan hordozza a sárga gént. Dianne Olds Rossi, az elismert díjlovas edzõ régóta foglalkozott fríz lovakkal és meg volt velük elégedve. Tudomására jutott a ritka sárga fríz csikó és hamarosan Hollandiába utazott, hogy megvehesse. Az elsõ benyomás mérvadó volt: Rossi egy barátságos, jó mozgású, szilárd szervezetõ csikót látott. Szoros licitben tudta megvenni a csikót, majd az Egyesült Államokba vitte. Felismerve a ló tehetségét már 3 évesen megkezdte a kiképzését, igaz Magic korához képest fejlett volt. Öt év után a mén túllépte a hozzá fûzött reményeket. 2005-ben a XVI. Breyer Fest-en a mén tiszteletbeli tagként vehetett részt és mindenkit elbûvölt. A regisztráció tényét hitelesíti a FHANA, mely 2001-ben regisztrálta a lovat. Dianne Olds Rossi szerint a mén hamar kiérdemelte a "chewy" becenevet: az edzõ szerint "javíthatatlan" és mindig övé az utolsó szó. Mint láttuk a világban a minõségi fríz ló tenyésztése a cél és a tenyésztõk erre is törekednek. Magyarországon ez a szemlélet még nem jellemzõ. Igaz a fajta iránti érdeklõdés és s tenyésztési kedv folyamatosan növekedõ tendenciát mutat, de hatalmas hiányosságok vannak a szakmai hozzáértés területén. Tapasztalataim szerint a leendõ fríz ló vásárlók 90%-a nem tudja megkülönböztetni a fajtánál a különbözõ törzskönyveket. Pedig ez a minõségi tenyésztéshez elengedhetetlen. Jóváhagyott mén az, amelyik megkapta a korlátlan fedezési engedélyt az KFPS által, azaz letette az elõzetes vizsgálati idõszakot és utódai révén bizonyította, hogy pozitív hatással van a fajta alakulására. Ezáltal a mén lehetõvé teszi, hogy a vele párosított, tisztavérû fríz kancák utódai megfelelõ törzskönyvvel és jó minõsítéssel rendelkezzenek. Az sem utolsó szempont, hogy az utódok minõsítik a kancát is. Tehát, ha a csikók jó minõsítést kapnak, az emeli a kanca tenyész értékét is. Igaz, hogy nagyon sok országban nincsenek jóváhagyott,-teljes értékû-fedezõ mén, így hazánkban sem, hanem vagy korlátozott engedéllyel rendelkezõ, csikókönyves mének, vagy friss/fagyasztott sperma elérhetõ a kancatulajdonosok számára. Az, hogy egy mén csikókönyves azzal a hátránnyal jár, hogy korlátozott fedeztetési limitje van, ez egy évben 25 kancát jelent az adott ménre. A másik hátrány, hogy ezek a mének 3 évig kapják meg a fedeztetési jogot Hollandiától. 3 év elteltével, ha a mén nem tesz vizsgát a fedeztetési engedélye elveszik. Magyarországon inkább az import lovak behozatala a döntõ. Az éves átlagban Magyarországon született csikók 70%-a csikókönyves mén után van.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉS
A fríz ló törzskönyvezése, minõsítése Mint korábban láthattuk a fríz ló hivatalos törzskönyvezõje és minõsítõje csak a KFPS lehet. Más ország hivatalosan nem adhat sem törzskönyvet, és nem is bírálhatja el a lovat. A külföldön tenyésztett lovaknál ezért évente megrendezik a tenyész szemlét, ahova a lovakat ajánlott elvinni legalább egyszer. A fríz lovakat ugyanis életük során minimum kétszer minõsítik. Az elsõ elbírálás még az anyja alatt csikókorban történik. Ekkor történik a ló jelölése is, mely chippel történik. A fríz lovakat 2001 óta nem sütik! Majd általában 3 évesen viszik ismét szemlére a lovakat. Ekkor válhat egy csikókönyves (Veluenboek) kanca fõkönyvessé (Stamboek) a minõsítés típusától függõen. A ménekkel más a helyzet, mert mint már említettem õk egy 3 fordulós megmérettetésen vesznek részt, amely sokkal szigorúbb, és ott kell bizonyítaniuk érdemlegességüket. A szemlén a kancákat küllem, lépés és ügetés kategóriában bírálják. A prémiumminõsítési rendszer minden fajtatiszta fríz ló számára elérhetõ. Másképp van azonban a titulusok elérése. Itt csak az elit lovak vehetnek részt. A minõsítések a ló saját érdemén és az utódok minõségén alapulnak. A minõsítések alapja a külsõ vagy a sport eredmények, vagy ezek együttese. A lovakat az ideálisfríz ló fajta jegyek által osztályozzák mind küllemileg, mind természetileg. Bár a küllem elsõdleges szerepet játszik a tenyésztés célban, mégis a bírálatokon a mozgás az összes pontszámok 60%-át teszi ki.

1. Elsõ prémium: narancs színû szalag
2. Második prémium: piros színû szalag
3. Harmadik prémium: fehér színû szalag
4. Nincs prémium a csikónak: nem kap szalagot
3. prémiumot (fehér szalag) olyan ló kap, mely "az elvárási kritériumoknak eleget tett". Ez a leggyakoribb, a lovak 50%-a ide tartozik.
A 2. prémiumot (piros szalag) olyan lovaknak ítélik oda, mely meghaladta a kritériumi elvárásokat. Minõségileg ezek nagyon jó lovak és kb. 20%- a kapja meg a fríz lovaknak. Az 1. prémiumot (narancssárga szalag) azoknak a lovaknak ítéljük oda, melyek kivételes minõséget érnek el minden szempontból. A lovaknak csak 5%-a éri el ezt a minõsítést. Azon lovak, melyek 1, vagy 2. prémiumot értek el, felnõttként kaphat "ster" státuszt. A jobb minõség méneskönyveknél a kanca és herélt kaphat 3. prémiumot is. A prémium rendszer 1998-ban változott a kancáknál és herélteknél. Abban az esetben, ha a lovat többször bírálták, mindig a legutolsó a mérvadó.

A fríz lovak különbözõ státuszai és jelentésük: Ster, (Star), vagy csillag: a Ster státuszt a fríz lovak 10 %- éri el a becslések szerint. 3 éves és annál idõsebb kancák, jóváhagyott csikókönyves mének és heréltek kaphatják meg. Ennek feltétele az, hogy a ló küllemében és fõleg a mozgásában kiemelkedõ legyen. Fontos, hogy a ló mozgása korrekt, egyenes, lendületes, erõs, rugalmas legyen. A hátsó lábak tolóereje, a csánk hajlítás, az ügetésben kifejezett lebegõ fázis követelmény. A ló, ha megkapja a Ster minõsítést ezzel kap egy új prémiumot is. A Ster státusz lehet elsõ, vagy második prémiumos, attól függõen, hogy mennyi az "ideális" tulajdonsága. Eredetileg, 2001-ig, az összes "Ster" kancát és heréltet a nyak bal oldalán FS jelet sütöttek, de most a törzskönyvbe írják bele a "ster" szót.

Korona:a korona minõsítés a minõsítésben. A külsõ és a sport eredményeknek is meg kell felelnie. Az elõzetes korona minõségû kancák a Közép vizsgálatban válhatnak állandó korona cím birtokosává, akkor, hogyha ebben az évben vizsgálták a tenyész értékét és ott 1. prémiumot kapott. Az elõzetes korona várományosának minimum 3 évesnek kell lenni, minimális magassága 1,58 m. Az állandó korona címzettjének meg kell lennie az IBOP és az ABFP tesztnek.

Modell: ster kancák kaphatják, melyek kivételes minõséget képviselnek. Feltétel az, hogy nem csak õ rendelkezzen kiváló mozgással és küllemmel, de a csikók által bizonyította termékenységét, és megfelelt az IBOP-teszten. A teszt elõírja, hogy a kancának legalább 1.60 m magasnak kell lenni. Minimumkor 7 év. A modell fríz egy szép példája fajtája legjobbjának minden szempontból. Nagyon kevés kanca kapja meg ezt a címet.

Sportminõsítés: kanca, herélt, mén, kapja, melyek jól teljesítettek valamilyen versenysportágban. A minõsítést csak akkor kaphatja meg, ha a Koninklijke Nederlands Hippische Sportfederatie/ Royal Dutch Equestrian Sport Federation (KNHS)/Holland Királyi Lovassport Szövetségáltali szabályok szerint ér el eredményt a ló.

Teljesítmény kanca, (Performance): itt az utódok teljesítménye szolgál alapul. Olyan kancáknak ítélik oda, melyeknek 3 sportminõsítéses utódjuk van.

Elõnyben részesített, (Preferent): a cím egyaránt adható kancának és tenyész ménnek, de heréltnek nem. Feltétel, hogy a lónak kiemelkedõ minõségûek legyenek az utódai. A kanca és a mén preferent címe különbözõ. A minõsítést olyan Stamboek-os kanca kaphatja meg, melynek legalább négy utóda Ster minõsítést elért, vagy modell kanca, vagy tenyésztési engedélyt kapott mén utód. Az a mén kapja meg a preferent címet, melynek legidõsebb utóda 10 éves, kellõ számú utódnál van sportteljesítmény és legalább egy utódja KFPS-mén. Ezek által bizonyítja, hogy következetességgel halad a fajta minõségének és genetikájának elõremozdításában. A kiválasztási folyamat sokkal szigorúbb, mert itt egy elemzést végeznek a helyezett utódoknál és összevetik a többi jóváhagyott mén adataival (sporteredmény, vizsgálat, termékenység). A termékenységnek legalább 50%-osnak kell lenni. Vizsgálják az utódok temperamentumát, méreteit, kancák minõsítéseit. Ahhoz, hogy megértsük milyen nehéz ezt a címet elérni meg kell nézni, hogy ma a világon 2 élõ mén van összesen preferent: Feitse 293 és Leffert 306. Ennél a fajtánál a törzskönyvbe való besorolás sem egyszerû. A tenyészállat értékét nagyban befolyásolja, hogy melyik törzskönyvbe van regisztrálva. Sõt, ha olyan törzskönyve van az egyednek, akkor a KFPS nem is javasolja a továbbtenyésztést. Nézzük most a különbözõ törzskönyveket és a bekerülési feltételeket.

1. Fõ törzskönyv (Main Studboek): Elsõsorban a 3 évnél idõsebb kancák, heréltek, és engedélyezett mének, (KFPS-mén) számára van fenntartva. A méneskönyvön belül is vannak különbözõ minõsítési formák, mint például 1,2,3 Prémiumok, Ster, Model, Preferent, Performance kanca és elért sport teljesítmények. Ahhoz, hogy az adott állat bekerüljön a fõ méneskönyvbe, be kell mutatni egy 3 generációs fõtörzskönyvet a szülõk részérõl, mindkét oldalon. A fõ törzskönyv nagyon szigorú iránymutatásokhoz tartja magát mind a felépítés, mind a mozgás, szín, temperamentum és megbízhatóság szempontjából. Ez a könyv a legmagasabb szintõ nyilvántartás, ebbe kerülnek a legtisztább vérõ egyedek, tehát itt találhatók a "legjobb" fríz véren alapuló õsi vonalak. A mén csak a szigorú jóváhagyási vizsgálattal kerülhet be a könyvbe, beleértve a spermaanalízist, röntgent, teljesítmény vizsgák. Megítélik és osztályozzák a temperamentumát, modorát, hajlandóságát. A nem jóváhagyott mének számára az FPS-nél nincs külön kategória. Az ilyen lovat heréltetni érdemes, ha nem akkor marad csikókönyves. A fõtörzskönyv színe sárga/zöld (melléklet: 1. kép).

Csikókönyv (Main Veluen Boek): Ez a könyv azoknak a méneknek van, melyek nincsenek még a fõ törzskönyvbe regisztrálva; továbbá minden olyan 3 évnél fiatalabb fríz csikó, melynek, szüleinek õseit 3 generáción át vissza tudják vezetni a fõ törzskönyvbe, de maga a szülõ (kanca fõleg) nem a fõ törzskönyvébe van regisztrálva. Ide tartoznak még azok a lovak is, melyek nem voltak minõsítve. Alapjában véve ez a kezdete minden fríz ló nyilvántartásba vételének; melyek névlegesen kezdik meg a méneskönyvbe való bekerülést és 3 évnél fiatalabbak.

Kanca törzskönyv (Main stamboek) Ez a könyv leginkább a kanca-vonalak (kanca-törzsek) felderítése szempontjából igen hasznos. Tulajdonképpen a családfák felvázolása és felderítése szempontjából érdekes. Van néhány befolyásosabb törzs, melybõl idõvel sok elismert (jóváhagyott) mén született. Ez a törzsköny "teljes jogú" ("full"-papíros), ha legalább az elõzõ 3 generációnál a ló törzs-vonala Ster, vagy annál jobb minõsítésû. Ez a könyv lyukas, ha ezt a vonalat megtörik és nem teljes Ster vagy magasabb minden nemzedék.

Herélt törzskönyv (Ruinboek) Kifejezetten a fajtatiszta fríz herélteknek van fenntartva. Erre azért van szükség, mert a herélt is kaphat különbözõ minõsítéseket, vagy elérhet Ster, vagy Preferent állapotot. Ezzel minõsíti az anyját és az apját is. A herélt törzskönyv 1973 óta van vezetve. A heréltek sokszor nagyobbak, tömegesebbek, mint a mének. Akár 1,70 m is lehet a marmagasság.

D-könyv Kizárólag a külföldön tenyésztett fríz lovaknak volt fenntartva, most már zárt. Az "igazi" fríz ló mindkét szülõje holland papírokkal rendelkezik, és ott van regisztrálva. A holland szelekció nagyon szigorú-fõként a méneknél-ezért több tulajdonos kivált a KFPS-bõl és saját egyesületet alakított. Ide olyan fríz lovak is bekerültek, melyeket a hollandszelekció rostáján nem feleltek meg. Ide kerültek azok a mének is, melyektõl megvonták a fedeztetési engedélyt, mert nem feleltek meg az utódai az elvártaknak. A gondok akkor kezdõdtek, mikor az így született csikókat el akarták adni és rájöttek, hogy nem adhatók el olyan áron, mint egy Hollandiában tenyészett és regisztrált csikó. Találtak egy EU-szabályt, melyre hivatkozva kényszeríteni tudták a KFPS-t, hogy bevegye õket. Ezen viszont az igazi KFPS tagok háborodtak fel és kérték, hogy valahogy meg lehessen különböztetni a két fajtatenyésztést. A törzskönyv színe sárga/narancs/lila (melléklet: 2. kép).

Másodosztályú könyv I. (Bijboek I): 1993 óta létezik. A BB-könyvek azért jöttek létre, hogy olyan országoknál, melyek nem rendelkeznek elég nagyszámú fríz lóval, és így nincs értelme teljes jogú jóváhagyott mént odavinni. Általában ilyenkor szokták a hollandok jóváhagyni, egy csikókönyves (veluenboek) mén felállítását, meghatározott feltételek mellett, melynek korlátozott fedeztetési engedélye van. Itt jegyzik azokat a csikókat, melyeknek apjuk engedélyezett KFPS mén és a kanca BB I-könyves, vagy ha a mén engedélyezett csikókönyves a kanca bármilyen státuszú. A könyvbe regisztrált kanca ára/értéke kevesebb, mint egy Fõ méneskönyvben regisztrált kancáé. A könyv- vel- nyilvántartásokat tartalmaz csikók, kancák, heréltek és ster minõsítésû kancák/heréltek számára. Az itt regisztrált lovak is jogosultak a minõsítésre. Sõt a ló jogosult lehet a fõ törzskönyvbe jegyzésre, ha az elõzõ 3 generációban be lehet bizonyítani, hogy KFSP mének az õsök és a ló is megfelel a kritériumoknak. A könyv színe narancs/barna/piros (melléklet: 3. kép).

Másodosztályú könyv II.(Bijboek II): 1996-ban vált szükségessé a könyv létrehozása. Ide azok a lovak kerülnek be, melyeknek a genetikai, tenyésztési értéke csekély, mondhatni, az egyetlen pozitívumuk, hogy fajtatiszta az adott állat. Általában olyan mének utódai, melyeknek nincs fedeztetési engedélye; de a kanca bejegyzett kell, hogy legyen. Amennyiben a kanca Bb-II könyves, minden csikója automatikusan ebbe a könyvbe kerül. Az ilyen lovak nem regisztráltak, nem kaphatnak minõsítést, nem vehet rész komoly elbíráláson. Nem ajánlott az ilyen lovak tenyésztése, mert úgysem fogják a hollandok elfogadni, tehát soha nem lesz minõsített csikó utána. Nem járul hozzá a fríz ló javításához. Csak annyi van elismerve, hogy tiszta vérû, de a minõséget nem hozza. Sportra, hobbira való használatuk javasolt. Az FPS erõsen ellenzik az ilyen lovak tenyésztését! A könyv színe kék/piros (melléklet: 4. kép).

Kisegítõ méneskönyv (Hulpboek): Ezt a könyvet használta az FPS, hogy segítségére legyen a fõ törzskönyv létrehozásában. Ebbe a könyvbe olyan kancák kerültek, akiknek a származása nem volt teljes, vagy nem volt fellelhetõ, de volt F, vagy FS sütés a nyakukon. Ezen kívül bizonyítani kellett, hogy hordozza a fizikai jellemzõit a fríz lónak. A könyvet akkor zárták le, amikor bevezették a nyelvtetoválást, azaz 1976-ban. Mint látható nem könnyû eligazodni a sok könyvön és al-könyvön a fríz fajtánál. Éppen ezért van az, hogy minden típusú törzskönyvnek mása színe. Így könnyen megkülönböztethetõek egymástól. A legértékesebb lovak törzskönyvének színe sárga/zöld. A következõ táblázat (4. táblázat) részletesen szemlélteti, hogy ado tt párosításból az utód melyik könyvbe kap regisztrálást. Látható, hogy nagyon szûk az a párosítási variáció, melybõl minõségileg kiváló utód születik. A fríz lovak KFPS szerinti törzskönyvi besorolása 4. táblázat Az egyik tenyészetben vizsgáltam még a tenyészállatok küllemi típusát is. Az új tenyész iránnyal elõtérbe helyezõdtek az elegáns, megnyúltabb formákat mutató sport típusú fríz lovak. Igaz azonban, hogy a harmonikus testfelépítés, a nemes fej és a szépen ívelt hattyúnyak a dús sörény, farok és bokaszõrök és a karakter a fajta védjegyei. Emellett a lóból sugározni kell a nemességnek és a tüzességnek. Ezért nem lehet mindig egyértelmûen megkülönböztetni, hogy melyik típusba sorolható egy adott ló, mégis összességében elmondható, hogy a közepes tömegû ló kategóriába majdnem minden fríz ló beilleszthetõ. A mai bírálatoknál a sportosabb típus jött elõtérbe, de ugyanakkor igyekeznek megtartani minden típust a jövõnek. Modern "sport" típusú fríz Mint látható, az új tenyész irány vékonyabb, keskenyebb fej, hosszabb törzs, finomabban izmolt test, hosszabb, vékonyabb lábak, mely fõként a mellsõkön vehetõk észre. Összességében a lovak nyúlánkabbnak tûnnek, könnyebb felépítésûek, atlétikusabbak. "Barokk" típusú fríz Ez a típus az emberek többségénél a fríz ló. Azonban itt is különbséget lehet tenni a közepes ("medium") és a nehéz ("heavy") típus között. A "medium" típus, az inkább bizonyos fokú átmenetet jelent a "sport" és a "heavy" típusa között. Már látszik rajta az új tenyész irány, nem annyira nehéz, tömött az ilyen típusú fríz ló. Az igazán típusos egyedek láttán az embernek ténylegesen a régi lovagi korok jutnak eszébe. Régi "klasszikus" típusú frízAki erre a lóra néz, annak bizonyosan egy közepesen nehéz hidegvérû ló jut az eszébe. Az egész ló zömök, burkolt, lábai rövidek, mellkasa dongás, fara terjedelmes. Az 1960-as évek szükség szerûsége alakította ki ezt a mezõgazdasági típust. Az ilyen lovakat Hollandiában "parasztló"-nak csúfolják és nem törekednek a tenyésztésükre. Bizonyára ez az oka, hogy manapság nem is igen láthatunk ilyen típusú egyedeket. Ez bizonyos mértékig hiba, mert régi vonalak halnak így ki, miáltal a fajta genetikai bázisa még inkább beszõkül. Adott esetben génmegõrzés céljából indokolt az ilyen típusú lovak tenyésztése. Azonban a vizsgált ménesben a lovak, és fõként az idõsebb kancák nagy része ebbe a kategóriába sorolható. Vizsgálataim során észrevettem azonban, hogy a korral szinte minden fríz ló a barokk típusúvá válik. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen a fajtát jó pár évtizeden át mezõgazdasági lónak tenyésztették és a külleme a használat szerint alakult. Aztán az 1970-es években ismét változott az igény és elkezdték a fajta egyedeit szisztematikusan a sport típus irányába szelektálni. Azonban ez csalóka, mert a ló nem gép, aminek a formáján egy-kettõre lehet változtatni. Így, tehát sok fríz ló csak fiatalon néz ki sportosan, azonban a génjeiben ott hordozza az õsök nehezebb, masszívabb típusát, mely a tartási követelményektõl függõen elõjöhet.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A fríz ló világviszonylatban különlegességnek számít. Magyarázza ezt egyedi megjelenése és kis létszáma. Magyarországon az összlétszám kb. 200 egyed hivatalos adatok szerint, de jóval több lehet a külföldrõl importált egyedek száma. Hála a jó menedzsmentnek ez a létszám és a tenyésztési kedv is növekvõ tendenciát mut. A fríz ló az országon belül nem korlátozódik konkrét tájegységre, az egész ország területén megtalálható. Igaz, hogy még mindig nagy az import egyedeknek az aránya. Számottevõ létszámú tenyészetek azonban nincsenek, vagy, ha vannak, akkor a minõséggel van probléma. Ezen kívül sok helyen van 1-2 kancás tenyészet. Sajnos Magyarországon még mindig az a szemlélet van túlsúlyban, hogyha van egy kanca, azt befedeztetik a legközelebbi ménnel. Nem tudják javít-e, vagy éppen ront, a lényeg, hogy közel van.

ÖSSZEFOGLALÁS Ember és ló-két faj, melynek sorsa évezredekkel ezelõtt összefonódott. Ez a néha megbonthatatlannak látszó kapcsolat az emberi történelem több korszakában nagyon szoros volt. A ló közel 6000 éve társa az embernek. Háziasításával az ember számára kitárult a világ, ledõlt sok addigi korlát. Mint Buffon írta: "az ember legnemesebb hódítása a ló". Igaz szerepe, jelentõsége e hosszú idõ alatt gyakran átértékelõdött. Zsákmányállatból harcostárs, majd a dolgos napok résztvevõje, sporttárs és a szabadidõ hasznos eltöltésében szerepet játszó bajtárssá lépett elõ. Most mégis azt kell látnom, hogy a mai modern korban ez az egyedülálló állatfaj elvesztette korábbi jelentõségét, minõségében átalakult. A fejlett technika a lovat szinte minden szerepkörébõl kizárta. Sajnos ezt még tetézi olyan társadalmi körök nézete, melyek szerint a ló egy elavult, múltban rekedt faj, mely nem érdemel figyelmet.

Mindig érdekelt a fajta, ám tudakozódásom során bebizonyosodott, hogy a magyar tenyésztõk nincsenek tisztában a fajtával kapcsolatos elméleti dolgokkal. Nem ismerik bonyolult törzskönyvezési rendszerét, többszintes engedélyezési folyamatát és a minõsítési rendszerben is vannak hiányosságok. Tetézi a tudatlanságot az a tény, hogy nincs kellõ szakirodalom a fajtával kapcsolatban. Nagyon régi fajtáról van szó, közvetlen õse az erdei ló. Már a Római Birodalom idején említést tesz róla Tacitus. A fríz ló azon kevés fajták egyike, mely a modern korig megõrizte fajtája õsi jellegzetességeit. Több száz éves történetében több idegen génhatás is érte a fajtát. A keresztes hadjáratok idején keleti vér, majd a 80 éves háborúban a spanyol ló gyakorolt hatást a fajtára. Akkor keresztezték utoljára idegen vérrel, mikor itt a törökök dúltak! A fríz lovat hosszú idõn keresztül harci lónak tenyésztették, alkata a célra tökéletesen alkalmas volt. A XVII században reneszánszát élte, mint a magasiskola szereplõje. A XVIII-XIX. században holland ügetõversenyek részt vevõje. A XX. században csaknem kihalt a mértéktelen keresztezés miatt.

Mindössze 3 fajtatiszta mén maradt, mely magyarázza szûkös genetikai bázisát. A sikeres népszerûsítésnek köszönhetõen az 1980-as évektõl nagyfokú létszámnövekedésnek lehetünk tanúi. A fríz ló büszke, feltûnõ megjelenésû, kimondottan szép, harmonikus felépítésû állat. Ötvözi magában a hidegvérû és a melegvérû ló jó tulajdonságait, olyan, mint egy hatalmas sodrott ló. Színe kizárólag fekete, és annak árnyalatai lehetnek. Mozgása elegáns, energikus, akciós, feltûnõ a térd nagyfokú hajlítása. Többcélú fajta, egyaránt használható nyereg alatt, fogatban, hosszúszára munkában, vagy szabad idomításban. Kis genetikai bázisa miatt a genetikai betegségektõl és recesszív génektõl nehéz mentesíteni a fajtát.

A fajta Hollandia elsõként törzskönyvezett fajtája. 1879. május 1.-én alapították a törzskönyvet. 1978 óta zárt a törzskönyv. A KFPS (Koninklijke Vereniging Het Friesch Paarden Stamboek) egy bonyolult szerv, amely gondoskodik, mint az iránymutatásokkal, mint a minõséggel és az ellenõrzéssel. Ezen kívül csak õ regisztrálhatja a fríz lovat, a külföldi szövetségek munkáját felügyeli, ellenõrzi, megszabja a fajtastandardot, és fenntartja a kommunikációt a különbözõ szövetségek között. A fríz ló törzskönyvezése bonyolult, 4 fajta könyv létezik, mind rendelkezik al-beosztásokkal. Mindegyik könyvnek megvannak a kritériumai. A fríz lovaknál a tenyésztésbe vétel és az engedélyezés nagyon szigorú. A tenyészméneknek 3 fordulós megmérettetésen kell részt vennie, hogy feltételes fedeztetési engedélyt kapjon. Ezt 3év múlva meg kell védenie az utódai révén. Minõsítési rendszere több szintes.